Erdős Renée a magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb alakja: költő, regényíró, újságíró, és nem utolsósorban az első magyar nő, aki meg tudott élni az írásból. Szenvedélyes, tabukat feszegető versei és későbbi, széles körben olvasott regényei egyszerre arattak sikert és váltottak ki ellenérzéseket. Megítélése az évtizedek során...
A magyar költészet napja alkalmábók jellemzően legnagyobb költőink versekeit idézzük, olyan sorokat, amik mélységükkel és szépségükkel hatottak ránk. Nem is gondolnánk, hogy valójában nem ezek a nagy klasszikusok épültek belénk legmélyebben. A rövid, játékos mondókák, amiket gyerekként hallottunk – sokszor észrevétlenül – sokkal mélyebben formáltak...
József Attila születésnapján, a magyar költészet ünnepén tematikus műsorokkal, irodalmi és zenei összeállításokkal, portrékkal, filmekkel és gyermekműsorokkal készülnek a közszolgálati csatornák valamennyi korosztálynak. A televíziós és rádiós csatornák kínálatában klasszikus és kortárs költők művei, megzenésített versek, portréműsorok és színházi...
„Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem” – írta Karinthy Frigyes. A nő jelenléte képes átrendezni a világot: egyszerre titokzatos, életet adó, gyengéd és elementáris erő. Ő a gondoskodás melege, a szépség varázsa, a biztonságot adó támasz és az az inspiráció, amely évszázadok óta verseket, dalokat és...
Nagy bátorság kell Petőfi Sándor költeményeinek megzenésítéséhez, sokáig nem is vállalkozott a feladatra, egészen addig, míg kapott egy felkérést. Hogy mitől változott meg véleménye a Petőfi-feldolgozásokról, arról a Nyár 23-ban beszélt a zenész.
Vad, turáni dobokat pergető, s az istenekkel hol lágyan suttogó, hol meg szilaj haraggal, dühösen ordító, üvöltő sámánnak született. Így élte le az életét. Szilajul, vadul és szabályok nélkül. Tehette, hiszen Ady Endre isteni jellel, mindkét kezén hat ujjal jött világra, épp úgy, mint az apja, vagy a legtöbb Árpád-házi királyunk, például a második...
„A Múzsa csak a nekikezdéskor, csak két-három mondatot súg, de a költőnek az ihlet pillanatában kipattant sorokon is sokat kell munkálkodnia” – Illyés Gyula gondolatai szerint a kitartó munka és a kreativitás találkozásakor születik meg a jó vers.
Amint azt Viola Szandrától megszokhattuk, egyetlen alkalmat sem hagy ki, ha újításról van szó a költészet, az irodalomnépszerűsítés területén. A költő elhíresült irodalommegújító tevékenységei közé tartozik a „Viselj verset!” kampány, a verslámpa vagy a verskarácsonyfa ötlete is.
