Egy évszázada nem született hasonló felfedezés Egyiptomban. A papiruszra a Halottak könyvéből származó részleteket írták több mint kétezer éve. Egyiptomban, Dzsószer fáraó lépcsős piramisának a közelében találtak rá a különleges leletre. A dokumentum restaurálása már befejeződött, jelenleg az arab fordításon dolgoznak a szakértők.
Az eddig ismert legősibb, mintegy kétmillió éves DNS-t mutatták ki tudósok Grönland északi részén.
Ritka, kánaáni nyelvű feliratot találtak egy elefántcsont fésűn, amelyre Izrael déli részén bukkantak.
DNS-bizonyítékok felhasználásával törvényszéki tudósok elkészítették egy 18. században élt vámpírnak hitt férfi arcrekonstrukcióját.
Több mint 400 éves török ostromágyúra bukkantak az egri várban az ágyúdombon végzett régészeti kutatás során. A Musztafa pasa idejében (1636-1638) átépült ágyúdombról a közelmúltban előkerült 2–3 tonna súlyú fegyver csőhossza több mint 3 méter, kalibere 17 cm, a vége szétrepedt. Az ágyú azért különleges, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes...
Filippi romvárosában folytatott ásatás során megtaláltak egy kétezer éves szobrot, amely Herculest ábrázolja. Bár a szobor töredékesen maradt fenn, a kutatók úgy vélik, hogy egykor egy olyan épületet díszített, amely a késő bizánci korból, a Kr. u. 8. vagy 9. századból származott.
Dél-Argentínában egy eddig ismeretlen dinoszauruszt fedeztek fel, melyet a Jakapil kaniukura névre kereszteltek el. A kistestű páncélos őshüllő valószínűleg felegyenesedve, hátsó lábain járkálva barangolta be az akkor még párás tájat mintegy százmillió évvel ezelőtt.
A fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar egy leletmentő ásatáson került elő, amelyet lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a Janus Pannonius Múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével.
