A húsvét az egyik leggazdagabb jelentéstartalmú ünnepünk: egyszerre hordozza a keresztény vallás legmélyebb üzenetét és az ősi, a természet megújulásához kötődő hagyományok emlékét. A feltámadás ünnepe egybeesik a tavasz kibontakozásával, amikor a természet is újjáéled – nem véletlen, hogy a szokásokban a termékenység, az élet körforgása és a megújulás...
Boszorkányoktól a jóslatokig, tiltásoktól a szerencsehozó rítusokig: Luca nap olyan hagyományok gyűjtőhelye, amelyek még ma is megdöbbentően élőek. Fedezd fel, miért tartották ezt a napot különösen erősnek – és milyen varázslatok kapcsolódnak hozzá ma is!
Péntek 13-án valójában kevesebb baleset történik, mint máskor. Pont azért, mert az emberek félelemből sokkal jobban odafigyelnek minden lépésükre. De hogyan is alakult ki ez a hiedelem?
A csaknem három évtizede feledésbe merült bunyevác farsangi alakoskodó népszokást, a maszkajárást elevenítik fel február végén Baján - közölte a Türr István Múzeum igazgatója.
Nagyon sok népszokás kapcsolódik Márton napjához. November 11-én már véget ér a szüret, befejeződnek a mezőgazdasági munkálatok, közeleg az adventi időszak. De miért éppen libát eszünk ekkor?
A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.
Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet.
December 13-ához számos népszokás és hiedelem kapcsolódik. Ilyen például, hogy Luca napján régen tilos volt mosni, de a lucaszéket is ezen a napon kezdték faragni. A skandináv országokban ezen a napon tartják a fény ünnepét – így várják a tél végét, a több világosságot.
