Aranyérem született a budapesti kard...
Valami, amit érzünk, éppen ezért nem tudjuk képletekkel leírni. Honnan jön? Ha evolúciósan értelmezzünk, kell valami, ami a mai önző világunkban is valahogy fenntartja az emberiséget? Ez lenne a funkciója?
A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
Egy felmérés szerint a nőknek 61%-a, a férfiaknak pedig 72%-a hisz abban, hogy létezik szerelem első látásra. Vajon tényleg létezik? Vagy csak becsapjuk magunkat? Lássuk, mit mond a tudomány.
Sokszínű kémia néven ingyenes, online előkészítő segíti az érettségi előtt álló diákokat, a tananyag kidolgozásában a Budapesti Műszaki Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói vettek részt.
A kutató úgy döntött, hogy pénzdíját skót fiatalok továbbtanulásának támogatására fordítja.
Azt eddig is tudtuk, hogy a szerelem az maga a csoda, és hogy mindenki, aki szerelmes fantasztikusan érzi magát a bőrében. De azt nem gondoltuk volna, hogy tudományos tényekkel alá lehet támasztani mindezt. Bizonyítottan ezek a folyamatok zajlanak le a testünkben, amikor szerelmesek leszünk.
A boldogság nemcsak lelkiállapot és az élethez való pozitív hozzáállás kérdése. Összefüggésben áll a testünk kémiai folyamatival és egyes hormonok hiányával is.
Ezek alapján úgy tűnik, felesleges túl sokat erőlködni egy-egy elismerő pillantásért.