Nem kommunikálunk a szünet alatt
Ha teljes a rádiócsend, és nem keressük a másikat, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a párunk szó nélkül lelépett, mint annak, hogy hiányzunk neki, és nehezen bírja a különlétet. Az egy dolog, hogy a mindennapos kontaktot hanyagoljuk, de az, hogy egyáltalán nem keressük egymást, semmi jót nem jelent.
Fotó: iStock.com/CandyBoxImages
Nem vagyunk biztosak benne, miért tartunk szünetet
Egy szünet nagyon sokat segíthet a kapcsolaton akkor, ha mind a két fél tudja, hogy pontosan miért döntött úgy, hogy szüneteljenek, és mindkét fél egyet is ért a dologban. Ha azonban az egyik fél össze van zavarodva, vagy ő nem akarja ezt a szünetet, csak a másik erőlteti, akkor csak pluszkonfliktusforrássá válhat. Érdemes ezeket is tisztázni, mielőtt hanyagolni kezdjük egymást.
A partnerünk nem biztos abban, hogy újra együtt akar lenni velünk
A szakítás és a szünet között az a különbség, hogy a szünetnél mindkét fél tudja, hogy előbb-utóbb újra a másikkal akar lenni, csak kell nekik egy kis idő, hogy rendbe rakják a dolgokat. Ha ez a szándék nincs meg, és nem vagyunk benne biztosak, hogy valamelyikőnk (vagy bármelyikőnk) a másikkal szeretne lenni a szünet után, akkor bizony valószínű, hogy szakítás lesz az egészből.
Egyikünk se arra használja a szünetet, amire kellene
A szünetnek az lenne a célja, hogy a két fél átgondolja a kapcsolatot, és külön-külön dolgozzon saját magán annak érdekében, hogy a kapcsolat jobbá váljon. Ha azonban nem erre használjuk fel a külön töltött időt, akkor teljesen felesleges szünetet tartani, hiszen a problémák ugyanúgy fennmaradnak majd, mint a szünet elején.
