Te + Én

Minden, amit a szerelmesek napjáról tudnod kell

Február 14. Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg a kedvesüket.

Talán pont annyian imádják azt az ünnepet, mint ahányan utálják. De, honnan is jött ez a kedves, vagy mások által „giccsparádés ünnep”? A Bálint-nap pontos eredete a homályba vész, a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt nyomot hagyott rajta. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez. Február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, talán ez a megfigyelés szolgálhatott a hiedelem alapjául, hogy ez a nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak – írja az MTI a kezdetekről.

Fotó: iStock.com/ Lacheev

Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a mezőkön legelésző nyáj istenének szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők felírták és egy kerámiakorsóba helyezték nevüket, a férfiak húztak, és az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.

A legismertebb Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, hogy azért kellett meghalnia, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb legenda szerint a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet küldött neki ezzel az aláírással: “A Te Valentinod.”

Még érdekesebb, hogy az első angol nyelvű Bálint-napi levél 1477-ből származik, ma a The British Library őrzi. Valentin-napra hamarosan verseskötetek jelentek meg, a fiatalok úgynevezett “valentine”-okat, szerelmes levélkéket küldözgettek egymásnak. Ezek tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok és általában az üdvözlőkártyák őseinek.

Fotó: Unsplash/ freestocks.org

Nagykereskedelmi méretekben elsőként 1840-ben az amerikai Esther Holland dobott piacra e napra szánt képeslapot, innen aztán megindult a lavina… Magyarországon 1990-től terjedt el megünneplése, de, hogy ki milyen mértékben azt a párok döntik el. Az egyik tábor úgy véli, hogy a szerelmet nem csak egy adott napon kell ünnepelni, míg mások azt mondják, hogy jó, hogy egy nap csak erről szól. Nem tudunk, és nem is akarunk igazságot tenni, csak azt kívánjuk, hogy legyetek boldogok és szerelmesek!