A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock
Az ember életében eljön az a pont, hogy szerelmes lesz, és szíve választottjával tölti napjai nagyobb részét.
Van-e ilyen éles határvonal vagy behatárolható fordulópont, amitől kezdve már tényleg együtt vagyunk valakivel, vagy ez csak megtörténik egyik pillanatról a másikra? Szükség van-e arra, hogy a közösségi médián is közzé tegyük azt, hogy szerelmi életünkben változás állt be, és ha igen, miért?
Manapság a „pasim”, vagy a „barátnőm” kifejezést egészen addig nem használja a többség, amíg a pár mindkét tagja nem egyezik bele abba, hogy a kapcsolatuk egy adott ponttól kezdve „hivatalossá” válik. Egészen eddig a pontig annyit közlünk a világgal, hogy randizunk, vagy találkozgatunk szívünk választottjával.
Fotó: iStock.com/bedya
A hivatalossá tétel koncepciója napjainkig is roppant fontos esemény a párok életében, ami furcsának tűnhet több szempontból is. Először is a „pasim/barátnőm” kifejezéseket legtöbb esetben egyes szám harmadik személyben használjuk, tehát amikor másnak beszélünk párunkról.
A másikat ritkán hívjuk így egymás között. Noha ez természetesen még mindig elfogadhatóbb és közösségi szinten vállalhatóbb, mint a „szerető” vagy a „különleges barát” vagy az ehhez hasonló címkék, de ennek csak egy eszmei értéke van tulajdonképpen egy pár életében és általában nem jár viselkedésbeli különbségekkel a párok részéről.
James Preeceszakértő erről annyit gondol, hogy ez mind csak azért kell, hogy a párok megnyugodjanak. „Miután hivatalosan is együtt vannak, bejelenthetik az egész világnak és kitehetik Facebookra, hogy megváltozott a kapcsolati állapotuk, amit aztán részletesen dokumentálhatnak is az Instagram-on” – tette hozzá Preece.
Jóllehet ez a rövid folyamat kong az ürességtől az érzések szintjén, más tekintetben is furcsa lehet. Például: Ki kérdez meg kit? Hogyan kérdezi meg az egyikük a másikat? Van-e olyan egészséges önbizalommal rendelkező férfi, aki megkérdezi egy lánytól, hogy ’Leszel a barátnőm?’ anélkül, hogy ne egy éppen serdülő gyermek hangján szólaljon meg kérdés?
Az igazság az, hogy a többség számára a hivatalossá tételről való beszélgetések olyan kötelező köröket jelentenek, amelyeket azért teszünk, hogy mások számára bizonyítsuk a dolgot. Ez aligha állít be bármilyen változást az egymás iránt érzett érzelmeinkben vagy az egymáshoz való hozzáállásunkban.
A kizárólagosság a kulcsszó
Habár Preece szerint ennek van némi jelentősége abban, hogy egyfajta kizárólagosságot bebiztosítsunk.
„Ha kijelentjük, hogy ’mától hivatalosan együtt vagyunk’ az nagyjából olyan jelentőséggel is bír, hogy ’el a kezekkel a pasimtól/barátnőmtől!’.”
Ez különösen fontos akkor, ha valaki több emberrel is randizgat egyszerre. Mindketten ki tudják jelenteni azt, hogy képesek az elköteleződésre egymás iránt és a másikra fognak tudni fókuszálni. Sok minden nem fog változni, viszont biztonságosabbá válik a párkapcsolatunk saját magunk számára.
