Te + Én

Nyolc dolog, ami miatt nem merünk szakítani

Az elengedés talán az egyik legnehezebb lecke, amit meg kell tanulnunk.

A szerelemről, társról sokan sokféleképp írtak, beszéltek már-, hogyan lehet megszerezni, megtartani, magasabb szintekre emelni, stb. De arra, hogy mi történik, ha elvész a szerelem, nem szívesen gondolunk. Ilyenkor nagyjából két választásunk van, vagy homokba dugjuk a fejünket és reméljük, hogy jó lesz minden, vagy hozunk egy döntést és kilépünk a kapcsolatból.

Fotó: pexels.com/OdonataWellnesscenter

Azonban aki már valaha átélt szakítást, az pontosan tudja, hogy ez minden csak nem könnyű. Vannak, akik egyenesen úgy vélik „szépen” szakítani nem is lehet, hiszen egyik, vagy talán mindkét félben maradnak sérelmek, amik lehet, hogy örök sebhelyként emlékeztetnek majd valamire, amit legszívesebben elfelejtenénk. Így nem is csoda, hogy az ember próbálja odázni a másiktól való elszakadást, hiszen ez akkora változás, ami mindent a feje tetejére állít. Ilyenkor felmerül, hogy vajon tényleg megéri-e lépni. De legyünk őszinték, ha már ezen gondolkozunk, az nem épp jó jel. Minden szakításba belehal egy kicsit az ember, ez tény, de aztán valahogy mindig fel tud állni és menni tovább. Néha a nehezebb út a jobb út, és van, mikor az az egyetlen.

Íme, 8 ok, ami miatt halogatjuk a szakítást!

1. „Nem érdemlek jobbat”
Az alacsony önbecsülés és önbizalom a tuti recept egy rossz kapcsolatban ragadáshoz. Azok, akik nincsenek tisztában saját értékeikkel, eleve hajlamosabbak belemenni olyan kapcsolatba, amiben nem úgy bánnak velük, ahogy megérdemelnék. Ők azok, akik tényleg elhiszik, hogy nekik ennyi jutott és nincs több. Persze ez egy nagyon rossz hozzáállás. Ideje véget vetni az önostorozásnak és az önleértékelésnek, mert mindenki megérdemli a boldogságot.

2. „Öreg vagyok szinglinek”
Bár az utóbbi években érezhetően változott ez a dolog, de még mindig él a társadalomban az vélemény, hogy egy 40-esnek nincs helye a randipalettán. Ha addig nem sikerült megtalálni a nagy Ő-t, akkor keresztet lehet vetni. Emiatt sokan azért is benne maradnak egy kapcsolatban, vagy házasságban, mert félnek ennyi idősen újra egyedülállóvá válni. De tényleg megéri beáldozni a bizonytalan jövőt egy biztosan rosszért? A statisztika szerint egyébként a 45 fölötti nők közel fele elvált és azt vallotta boldogabb, mint valaha. Ha belegondolunk a negyedik X, még kapóra is jöhet. Elvégre ekkora a gyerekek már vélhetően önállóak, független vagy, bármit megtehetsz, bárhová mehetsz. Egy életed van és végre a kezedbe veheted a sorsodat.

via GIPHY

3. „Anyagi megfontolásból együtt maradtunk”
Ez egy kényes vetülete a kapcsolatoknak, hiszen nem szívesen valljuk be, ha egy kapcsolatot csak a pénz tart össze. Pedig gyakran előfordul, hogy egy házasság csapdájába azért esünk, mert az anyagi biztonságot választjuk a szerelem helyett. A pszichológusok éppen ezért azt javasolják, hogy már a kapcsolat kezdetén is őrizzünk meg egyfajta függetlenséget anyagi téren, talán nem hangzik túl romantikusan, de így elkerülhetjük, hogy ilyen helyzetbe kerüljünk a jövőben és a pénz sosem lehet majd kifogás.

4. „Mit fognak mondani mások?!”
Néha külső okok miatt vagyunk képtelenek elhatározni magunkat a szakítás mellett. Ilyen tipikusan a „mit szólnak majd mások”, vagyis a család, a barátok, a szomszédok, a kollégák, stb. Előfordulhat, hogy egy szakítás, a környezetünknek is fájdalmas, de akiknek igazán fontosak vagyunk, azok boldogan szeretnének minket látni, még akkor is, ha ennek szakítás az ára.

5. „Lehetne rosszabb is”
A rossz kapcsolatok mottója lehetne akár ez is: „Legalább nem vagyok egyedül”. Az ilyen csőlátás miatt emberek képesek egy életet leélni boldogtalanul, olyan magyarázatokkal igazolást nyerve, mint „legalább nem iszik”, „legalább pénzt keres”, „legalább jól bánik a gyerekekkel”. Pedig a „rossz, de legalább ismerem” nem ütheti, azt, hogy esélyed lenne arra, hogy rád találjon az igazi, akivel tényleg együtt élhetsz, és nemcsak egymás mellett.

via GIPHY

6. „A gyerekek miatt”
A gyereknek az a legjobb, ha családban, anya és apa mellett nőhetnek fel. De a család, azt jelenti, hogy boldogan, harmóniában együtt, és nem azt, hogy minden áron egy fedél alatt kell élni. A válás valóban mély nyomot hagy a gyerekeken, legyenek bármennyi idősek. De ha egy pár csak a gyerek miatt marad együtt, annak a gyereknek sosem lesz egészséges mintája egy jól működő házasságról, míg ha a szülők külön válnak, és úgy esetleg megtalálják a boldogságot, abból hosszú távon a gyerekek is profitálnak.

7. „Boldog házasság nincs is”
Sokan (tévesen) úgy gondolják, hogy sírig tartó boldog kapcsolat nem létezik. Az tény, hogy a lángoló szerelem idővel parázzsá szelídül, a viták és nézeteltérések elkerülhetetlenek, de egy igazi kapcsolat alapja évtizedek múltán is a bizalom és szeretet kell, hogy legyen. Ha ez nincs így, akkor bizony el kell gondolkodni. Ez a hit, sokszor ott gyökerezik, hogy gyerekek milliói nőnek fel úgy, hogy szüleik nem jó kapcsolati példát szolgáltatnak nekik, így felnőve meg lesznek győződve róla, hogy a boldogság és a házasság egymás kizáró dolgok. Másrészt a boldogság egyik nagy ellenfele a megszokás, ami épp úgy képes összetartani egy kapcsolatot, mint a szeretet és az intimitás.

8. „Majd boldogok leszünk”
A remény egy éltető érzés lehet, de sokszor bizony becsap és évekre ránk telepszik egy szebb jövő ígéretébe ringatva minket. Sokan egyszerűen azért maradnak együtt, mert remélik az egész hullámvölgy csak átmeneti, és majd egyszer minden helyrejön, jobb lesz. Jake Eagle, pszicholóus szerint ennek egyik oka az ún. „Hollywoodi agymosás”. A filmek mindig úgy zárulnak, hogy győz a szerelem, az utolsó képkockákon a szereplők a legnagyobb boldogságban borulnak egymásra. Azt, hogy mi lesz holnap, egy, tíz, vagy húsz év múlva azt már nem veszi a kamera. De az emberek éppen ezért hajlamosak hinni abban, hogy velük is megtörténik a csoda, hogy még a legképtelenebb helyzetben is új erőre kaphat a szerelem. A való életre viszont nem alkalmazhatóak a filmes klisék. Ne várd a csodát, tegyél érte, hogy rád találjon!