×

Te + Én

Hogyan éljük túl a viszonzatlan szerelmet?

Ha valakibe beleszeretünk, aki nem szeret minket viszont, az szörnyű és fájó érzés, azonban ez bárkivel megtörténhet bármikor, szégyellnivaló pedig nincs benne. Ahhoz viszont, hogy túljussunk életünk ezen szakaszán, nekünk is dolgoznunk kell, hiszen a lezárás folyamata nem egyszerű, ám annál inkább ajánlott.

Illusztráció (Fotó: Unsplash)

Fogadjuk el, hogy fáj

A visszautasítás minden esetben fájdalmas, ez ellen pedig nem tudunk mit tenni. Az összetört szív ráadásul akár fizikai tüneteket is produkálhat, hiszen az érzelmi sajgás ugyanazokat az agyi régiókat hozza működésbe, mint a testi fájdalmak. Fogadjuk hát el, és ne szégyelljük, hogy megsérültünk, és vegyük is komolyan annyira ezt a dolgot, mintha egy betegséget kéne kihevernünk. Készüljünk fel, hogy a regenerációs folyamat időigényes lehet, így fontos, hogy vigyázzunk magunkra.

Nem vagyunk egyedül

Több statisztikai kutatás alapján kiderült, hogy az emberek 98%-a tapasztalja meg a viszonzatlan szerelmet életében, amikor mi magunk éljük ezt meg, mégis azt hisszük, egyedül vagyunk problémánkkal, ráadásul rettentően magányosnak érezzük magunkat. A szerelem nem egyszerű, és soha nem is lesz az, de ha ilyenkor magunk felett ítélkeznénk és elkönyvelnénk magunkat szerencsétlennek és csúnyának, gondoljunk bele, hogy a világon rengeteg gyönyörű, okos, intelligens nő szenvedhet pontosan ugyanezektől az érzésektől, mint mi.

Ne akarjunk lezárást

Az ember hajlamos arra, hogy nem viseli jól, ha nincs lezárva valami, főleg, ha egy kapcsolatról, ez esetben viszonzatlan érzelmi kapcsolatról van szó. Pedig ha ilyen helyzetben találjuk magunkat, ritkán kapjuk meg a kölcsönös, teljes lezárást. Ha belelovaljuk magunkat, és belekapaszkodunk a megfoghatatlanba, akkor nem fogunk tudni továbblépni. El kell fogadnunk, hogy a másik fél részéről nem fogunk igazi lezárást kapni, így jobb, ha egyszemélyes szakításként gondolunk a helyzetre.