×

Te + Én

A kegyes hazugság és ami mögötte van

Biztosan mindannyian jártunk már így: kitalálunk valami apró, ártatlan füllentést, amivel nem sértjük meg a másik érzéseit, de kibújhatunk vele a nemkívánatos összejövetelek alól, vagy éppen nem kell megmondanunk a barátunknak, hogy nem igazán áll neki jól ez az új hajszín. De mennyire érdemes kegyes hazugságokkal élni? Nem kifizetődőbb elmondani az igazat?

Ha kegyesen hazudunk, azaz aprót füllentünk azért, hogy ne bántsuk meg a másikat, úgy érezzük, hogy kedvesek vagyunk, hiszen csak jó szándék vezérel bennünket. Pedig egyáltalán nem teszünk jobbat azzal, ha nem mondjuk meg az igazat!

Az emberek értékelik az őszinteséget

Meglepődnénk, hány ember értékeli azt, ha őszinték vagyunk vele – főleg akkor, ha a kegyes hazugságról van szó, hiszen ezen általában át is lát az ember, úgyhogy teljesen felesleges, ha nem mondunk igazat. Jobb az őszinteség, még akkor is, ha megkockáztatjuk azt, hogy kicsit belegyalogolunk a másik lelkébe, hiszen ez még mindig jobb, mintha nem tisztelnénk meg, és hazudnánk neki.

(Fotó: illusztráció unsplash.com)

Meg kell jegyezni a hazugságokat

A saját szempontunkból sem éppen szerencsés, ha füllentünk, hiszen ilyenkor nem árt megjegyezni a hazugságot, nehogy később visszakérdezzenek rá, és lebukjunk, hogy nem mondtunk igazat. Könnyű belekeveredni a sok hazugságba, ezért is egyszerűbb elmondani az igazságot, még akkor is, ha kicsit bántó.

Elég, ha nemet mondunk

A modern társadalomban valamiért úgy érezzük, hogy kötelező megindokolnunk azt, ha nem akarunk valamit csinálni. Pedig a valóság az, hogy egy „nem” bőven elég, és senkinek nem tartozunk magyarázattal azért, mert valamit nem szeretnénk. Tanuljunk meg nemet mondani, nagyon felszabadító, ha nem érezzük a kényszert a magyarázkodásra.