×

Te + Én

Elmélyítenéd a szerelmet? Van rá három kommunikációs trükkünk

Minden kommunikációs helyzet magában hordozza a félreértés lehetőségét, de a párkapcsolat kimondottan nehezített terep lehet, amennyiben az érzelmek és előfeltevések is beleszólnak abba, hogy mit hogyan értünk. Ha azonban figyelünk néhány apróságra, sokkal gördülékenyebbek lehetnek az interakcióink.

Ha szeretnénk elmélyíteni a kapcsolatunkat, érdemes lehet a kommunikációs készségeinket is fejlesztenünk. Az egészséges kapcsolat egyik kulcsa az, hogy hogyan tudjuk kommunikálni a gondolatainkat, a vágyainkat, a szükségleteinket és a problémáinkat. A nehézség pedig gyakran abban áll, hogy hogyan tudjuk megtalálni a legmegfelelőbb kifejezési formát az érzelmek tengerében.

Otthon (Fotó: illusztráció unsplash.com)

Építő kritika

Amikor negatív visszajelzést adunk a másiknak, különösen érdemes óvatosan fogalmaznunk, és figyelnünk arra, hogy a kritika ne pusztán egy bántó megjegyzés, hanem olyan mondat legyen, amely segíti az előrelépést. Például ne arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mit ne csináljon, vagy hogy mi nem jó, hanem arra, hogy mit hogyan kellene, lehetne másképp csinálni. Figyeljünk rá, hogy ne támadjunk a megjegyzéseinkkel, hanem arra fókuszáljunk, hogyan lehetne fejleszteni a dolgokat.

„Én” kijelentések

Célszerű, ha nem ítélkezünk a másik felett, és nem hárítjuk rá a felelősséget, de elmondjuk, hogy mit okoznak bennünk bizonyos cselekedetek. Például ahelyett, hogy „elszomorítasz”, mondhatjuk azt, hogy „szomorú vagyok, amikor…” Ha vállaljuk a felelősséget az érzéseinkért és a nézőpontunkért, a másik fél is könnyebben meghallja a mondandónkat, és nem kérdőjelezi meg az érzéseinket.

Legyünk nyitottak a visszajelzésre

Hogy ha azt szeretnénk, hogy a másik meghallja a kritikánkat, nekünk is nyitottnak kell lennünk, hogy meghallgassuk az ő véleményét, még ha az nekünk nem is annyira kellemes. Minden problémának legalább két oldala van, a mi nézőpontunk és a másiké, nekünk pedig érdemes tisztában lennünk azzal, ahogyan a párunk látja a dolgokat, beleértve a saját szerepünket is.