Te + Én

A templomi esküvő nem egy mágikus tabletta

Statisztikák szerint a szentségi házasságok stabilabb lábakon állnak és kisebb eséllyel futnak zátonyra. Ugyanakkor a templomi esküvő nem egy mágikus tabletta, az alapos felkészülés, hitgyakorlás ellenére is előfordulhat, hogy nem működik a kapcsolat. A házasság hete után Orosz Lóránt ferences szerzetes, Mátraverebély-Szentkút kegyhelyigazgatója a Szentkút podcast legújabb részében arról beszél, hogy az egyházi bíróság mi alapján érvényteleníti a házasságot és mi a gyakorlat az egyházban válás esetén.

A világ rohanása és a sebzett kapcsolatok miatt egyre több a válások száma, és nehezebben tudnak a fiatalok hosszú távú, tartós kapcsolatot kialakítani Orosz Lóránt, Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyünk vezetője szerint. A tévhitek eloszlatása miatt az atya elmondta, mi az egyház gyakorlata a házasságok felbomlása esetén.

Balatonlelle, Donát-kápolna – Forrás: Architextúra blog

„Sajnos nincs abszolút biztosíték, hogy egy vallásos párnál nem megy tönkre a házasság, de az biztos, hogy ott nagyobb erőtartalékok vannak” – állítja a ferences szerzetes. Szerinte ahhoz, hogy egy házasság jól megalapozott legyen, az 1-2 éves jegyesség és egy alaposan felkészítő jegyesoktatás nélkülözhetetlen. A templomi esküvőt pedig csak gyakorló katolikusoknak ajánlja, az ugyanis nem egy varázsszer. A hitgyakorlás az, amely összetartja a párt akkor is, amikor már az egyéb kötelékek meglazulnak.

Mint mondja, elég gyakran előfordul, hogy válságban lévő házasságból az egyik fél megjelenik a gyóntatószékben. Ugyanakkor tapasztalja, hogy nincs kialakult kultúrája a segítségkérésnek, nem is tudják, hova lehetne fordulni a problémával. Sokszor az egyik fél, legtöbbször a férfi tiltakozik a terápia ellen, ami viszont segíthetne.

„Az is sokszor megesik, hogy akkor jönnek hozzánk, amikor a polgári válást már kimondták, a rokonok pedig, közlik, hogy kisfiam, kislányom, nem áldozhatsz. Ez egy tévhit. Mindaddig, amíg neki nincsen új, állandó kapcsolata, addig ő járulhat szentségekhez. Létezik különélés, csak a kötelék fennmaradásával. Ilyenkor a házassága hibernált állapotba kerül.” – meséli az atya.

Ilyen esetben az egyházi bíróság vizsgálja meg a keresetet, de ha ők kimondják annak semmiségét, utána az illető már szabad állapotúnak számít. A házassághoz való jog, az egy erős jog. Azt korlátozni hosszabb távon, az egyházban sincs lehetőség. Ha az illető talál egy olyan másik felet, aki szabadon beleegyezik, akkor újraházasodhat.

„Igaz az, hogy holtomiglan, holtodiglan, amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza, de, ha az Isten nem is kötötte egybe, azt ember ne akarja összetartani. Az egyházi házasságok érvénytelenítésekor ez történik. Nem a kötelék felbontását, nem a válást mondja ki a bíróság, hanem azt állapítja meg, hogy a házasság nem jött létre, ilyen és ilyen okból. Például, ha valaki nem tud leszakadni a szüleiről és olyan befolyás alatt áll, hogy a házasságát lehetetlenné teszi, a legnagyobb igazságtalanság lenne a jó Isten részéről, ha valakit benne tartana egy ilyen nem létező házasságban.” – részletezi Orosz Lóránt.

A statisztikák szerint a bírósághoz beadott keresetek 2/3 részét bírálják el pozitívan, egyharmadnál pedig nem bizonyosul be a házasság érvénytelensége.

Orosz Lóránt atya bővebben beszél a témáról a Szentkút podcast legújabb részében, amely a www.szentkut.hu oldalon érhető el.