Mi szeretnénk gyereket, a párunk viszont nem. Ilyenkor mi a teendő? Robbantsuk szét a kapcsolatunkat, és keressük meg azt a férfit, aki szívesen felnevel velünk egy gyermeket? Esetleg fogadjuk el, hogy gyerek nélkül is tudunk boldogan élni?

(Fotó: illusztráció unsplash.com)
Mindig annak van igaza, aki valamit nem akar
Ez örök szabály. Ez ellen nehéz mit tenni. Ha macskaszőr-allergiánk van, a párunk viszont szeretne kiscicát, akkor a mi betegségünk lesz az erősebb érv. Aztán ő ezt vagy elfogadja, vagy nem. Sajnos tudnunk kell, hogy hiába szeretnénk nagyon egy picibabát, ha a párunk nem áll készen a gyereknevelésre, akkor nekünk kell elfogadnunk az ő érveit. Hiszen ő tudatában van annak, hogy nem képes egy ilyen helyzetet felvállalni.
Milyen kompromisszumokba érdemes belemennünk?
Ott az a bizonyos biológiai óra. Sajnos sok esetben racionális döntést kell hoznunk. Sosem jó, ha a párunknak ultimátumot adunk. Például ha azt mondjuk neki: most még nem állsz készen, de ígérd meg, hogy öt éven belül lesz gyerekünk! Hiszen mi kiszámoltuk már, hogy ennyi időt még „elvesztegethetünk” az életünkből. Ő viszont hogy tudna megígérni ilyesmit? Honnan tudhatná, hogy öt év múlva mire áll készen és mire nem?

(Fotó: illusztráció unsplash.com)
Az őszinteség jobb?
Nagyon nehéz egy ilyen helyzetben őszintén beszélni. Ugyanis ha nagyon szeretnénk gyereket, és eldöntöttük, hogy nekünk lesz is egy kisbabánk, akkor racionálisan kell a kapcsolatunkról is dönteni. Oda kell állni a párunk elé, és közölni vele: csak akkor tudok veled élni, ha te is szeretnél gyereket. Ez pedig egyáltalán nem olyan egyszerű döntéshelyzet.
Inkább maszatolunk
Sokszor szeretnénk megtartani a szerelmünket, és reménykedünk, hogy gyerekünk is lesz valamikor. Így aztán elkezdjük a se veled, se nélküled játékot, ami nem vezet sehova. Soha ne maszatoljunk, merjünk dönteni!